Az Európai Bizottság felé tett vállalások része volt az a tavaly év végi jogszabály-módosító csomag, melynek során többek között egy újfajta eljárástípussal bővült idén a NAIH repertoárja: a költségvetési szervek új közzétételi kötelezettségének teljesítését ellenőrzik egy erre a célra létrehozott új felületen– a közzététel elősegíti az átláthatóságot, melyet a Bizottság megkövetel a magyar államtól (több más feltételrendszer mellett, hogy az uniós források újra aggályok és akadályok nélkül áramolhassanak hazánk költségvetésébe).
Az Infotv. felhatalmazása alapján megalkotásra került a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet, az alapján pedig létrehozásra került a Központi Információs Közadat-nyilvántartás (www.kif.gov.hu) illetve a Felület üzemeltetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság is. E közzétételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a NAIH Információszabadság Főosztályának idén létrehozott új osztálya, az Átláthatósági Hatósági Osztály végzi, melynek munkája a közzétett véglegessé vált határozatok révén folyamatosan nyomon követhető a https://www.naih.hu/infoszab-hatarozatok/atlathatosagi-hatarozatok és a https://infoszab.hu/atlathatosagi-hatarozatok oldalakon keresztül.
A cikk megírásának időpontjában három befejezett közzétételi időszakon vagyunk túl, magam is élve az információszabadság adta lehetőséggel, a honlapok vonatkozó menüpontjai tartalma tanulmányozásán túl közérdekű adatkérés keretében jutottam hozzá a főbb statisztikai adatokhoz, azaz, hogy melyik időszakban hány szerződést, hány költségvetési szervet ellenőrzött az illetékes szervezeti egység és az ellenőrzés alapján hány eljárás indult.
A kezdeti lendület után látható a megtorpanás: a harmadik – nyári időszakra eső – közzétételi időszakban már majdnem a felére csökkent a megindított eljárások száma és az ellenőrzött szerződések és az ellenőrzött költségvetési szervek száma is csökkent. Hogy a NAIH mi alapján ellenőriz pontosan, illetve mi alapján indít eljárást, részben a határozatok indokolásából részben a közérdekű adatkérésre adott válaszból tudjuk meg. Az ellenőrzés egyik fő gerincét a www.ekr.gov.hu oldalon az adott közzétételi időszakban feltöltött összes (!) szerződés ellenőrzése adja, az ott található és kötelezettség alá eső szerződések jó részét ellenőrzik vissza az adott költségvetési szervnél a www.kif.gov.hu oldalon; egyelőre negyedéves vagy féléves hatósági ellenőrzési tervet vagy tematikus ellenőrzési metodikát (pl. csak kórházak, csak tankerületi központok, csak társulások) nem használnak.
A NAIH az információszabadság napja (szeptember 28.) alkalmából közzétett közleménye szerint „„A Hatóság ez év márciusától átláthatósági hatósági eljárásban ellenőrzi a közpénzek felhasználásra vonatkozó adatok közzétételét. A Hatóság 777 költségvetési szerv számos szerződését és a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületen (Felület: navu.hu, https://kif.gov.hu/) közzétett adatát vizsgálta meg. A Hatóság összesen 121 átláthatósági hatósági eljárást indított, eddig 93 határozat született, valamint (*56-ot tettek közzé 2023. 10. 31-ig a www.naih.hu oldalon) 324.942.282.797 Ft közpénz felhasználása vált átláthatóbbá a Felületen az eljárások nyomán. Egyetlen költségvetési szerv esetén sem volt szükség – így lehetőség sem – bírság kiszabására, szinte minden esetben az önkéntes és pontos közzététel már a határozatok meghozatala előtt megtörtént. A Hatóság új hatásköre a fenti adatok és az eddigi eredmények alapján tehát hatékonynak bizonyult. A jelenleg kizárólag költségvetési szerveket érintő közzétételi kötelezettség kiterjesztése az önkormányzatokra (illetve valamennyi költségvetési jogi személyre) azonban jelentősen javítaná a közpénzekről hozott döntések átláthatóságát.”
A publikált határozatokból kitűnik, hogy a NAIH egyelőre nem bírságol sem a konkrét jogsértést (a közzétételi kötelezettség elmulasztását) sem az eljárási hiányosságokat megvalósítókat (a felhívásban kitűzött határidőhöz képest későn vagy egyáltalán nem nyilatkozó ügyfelek eseteit) tekintve.
De nézzük meg az eddig publikált 56 véglegessé vált döntés alapján a „szinte minden esetben az önkéntes és pontos közzétételt”.
46 vizsgált költségvetési szerv azért tette közzé (még az eljárás időtartama alatt) a közzétételi kötelezettség alá tartozó adatokat, mert ezen kötelezettségéről az eljárást megindító végzésből értesült.
Lehet persze leterhelt egy szervezet, olyannyira, hogy nincs senki, aki közlönyfigyeléssel foglalkozik, de nézzük csak, milyen impozáns szervezetek nem tudtak új kötelezettségükről!
Többek között a bevezetőben hivatkozott, Európai Bizottság felé tett vállalásokkal kapcsolatosan létrehozott Integritás Hatóság arra hivatkozott, hogy újonnan létrehozott szervként nem volt kapacitása a kötelezettség teljesítésére (NAIH-6500-9/2023. számon közzétett döntés). Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (NAIH-6631-12/2023.) ügyében a véglegessé váló döntés alszáma 12-es, az indokolásból pedig kitűnik, hogy első ízben nem is reagált a tényállástisztázó végzésre, a továbbiakban pedig még további pontosításokra volt szükség az állítása szerint az útmutató által elvégzett táblázatkitöltés kapcsán, amelyek végül még mindig nem bizonyultak megfelelőnek, így az ügyzáró döntésben 15 napos határidőt kapott a szerv a maradéktalan feltöltésre.
Az 56 döntésből 4 esetben találunk olyat, ahol a költségvetési szerv nem sértette meg a közzétételi kötelezettséget, ennek okai, hogy például egy önkormányzati társulás nem kötött 5 mFt feletti szerződést, nem kapott ilyen támogatást és nem intézett ilyen kifizetést; a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságról kiderült, hogy nem költségvetési szerv; egy tankerületi központ szerződő partnere a szerződésben szereplő keltezési dátumhoz képest később írta alá a szerződést (postai út bizonyított módon), így a következő közzétételi időszakban volt szükséges szerepeltetni az adatokat (itt a NAIH felhívta arra a figyelmet, hogy minden aláírónál külön szerepeltessék az aláírás keltezését és a legutolsó aláírás keltezése minősüljön a szerződés keltezésének); végül a Gazdaságfejlesztési Minisztérium január 1-jével jött létre, így az ellenőrzött időszakban közzétételi kötelezettsége még nem keletkezett.
6 esetben került sor „haladéktalanul de legkésőbb 15 napon belül” történő közzétételre kötelezésre, itt olyan részletkérdésnek tűnő pontosítások is felmerültek, hogy a kitölteni nem kívánt rovatot a táblázatban ki kell húzni „-„ gondolatjellel nem csak üresen kell hagyni, illetve hogy a pénznemeket nem formázással kell jelezni a táblázatban hanem beírni az érték után pl. hogy HUF.
Sok költségvetési szerv, így pl. a Kelet-Pesti Tankerületi Központ (NAIH-6359-7/2023.) vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (NAIH-5309-6/2023.) hivatkozott fluktuációra, megnövekedett munkateherre, az ELTE konkrétan úgy nyilatkozott a döntés indokolásában foglaltak szerint, hogy az intézmény nagysága és tekintélyes szerződéses bázisa alapján a jövőben is előfordulhat, hogy nem lesz naprakész a közzétételi kötelezettség.
A Legfőbb Ügyészség (NAIH-5161-10/2023.) a közzététel hiányát egyszerűen „adminisztratív okokkal” magyarázta, a Magyar Államkincstár rámutatott arra, hogy a közigazgatásban a legszélesebb spektrumú hatósági és egyéb tevékenységet ellátó szervezetként a meglévő ügyterhe mellett nem tudta teljesíteni határidőre a közzétételt (NAIH-4798-13/2023.), a NAV szintén adminisztrációs hibával magyarázott (NAIH-5084-10/2023.).
A NAIH-5085-9/2023. számon közzétett, véglegessé vált döntés tanúsága szerint „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megsértette az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37/C. § (1) bekezdését, az Infotv. 75/D. §-át és a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (2)-(3) bekezdéseit azzal, hogy határidőben nem teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén az alapító okiratával egyező elnevezés alatt, azonban a jogsértést megszüntette a Felületen történő regisztráció javításával. A határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható, ezzel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem élt, így a döntés véglegessé vált és publikálásra került a NAIH honlapján.”
Hogy mi volt a jogsértés alapja? A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal nem a kincstár törzskönyvi nyilvántartásában szereplő pontos nevén regisztrált, hanem „Hivatal”-ként, így a keresőfunkció nem adta ki az egyébként feltöltött táblázatot (a NAVÜ egyébként folyamatosan fejleszti a Felületet, időközben a döntések indokolásából kiderül, hogy back office felületet biztosított a NAIH-nak, illetve a gyakori hibák, jelenségek melyek a szemünk előtt alakuló joggyakorlatot alakítják megjelennek a honlapjukon a GYIK – Gyakori kérdésekre adott válaszaikban).
Érdekes végül a közzétételi politika: az Infotv. 63/B. § (5) bekezdése alapján a Hatóság elrendelheti határozatának – a 24/B. alcím szerint közzétételre kötelezett adatkezelő adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.
A cikk írása időpontjáig elérhető publikált döntések között van 46 „megsértette a közzétételi kötelezettséget, de az eljárás alatt korrigált”, 4 „nem sértette meg a közzétételi kötelezettséget” és 6 „korrigáljon haladéktalanul de legfeljebb 15 napon belül” típusú döntés. Hogy mi a jogsérelem azon esetben, amikor 4 költségvetési szerv nem sértett jogszabályt, nem tudni. Hogy miért esik azonos megítélés alá azon költségvetési szervek esete, amelyek még az eljárás alatt korrigáltak azokéval, akik maximum 15 napot kaptak arra, hogy kötelezettségüknek eleget tegyenek, szintén nem tudni.
A jövőre nézve mindenesetre az egyik legérdekesebb kérdés az lehet, hogy ha valamely költségvetési szerv nem a pontos, államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, alapító okirat (vagy létrehozó jogszabály) szerinti nevén regisztrál, így a keresésre találatként nem jön ki, ugyanolyan bírságot kap-e mint az a szerv, amely eleve nem töltött fel táblázatot (ld. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala korábbi esetét vagy pl. az MTA Könyvtár és Információs Központ NAIH-6502-9/2023. számon közzétett döntését, mely szerint MTA rövidítéssel és nem Magyar Tudományos Akadémia teljes kiírt névvel regisztrált a Könyvtár és Információs Központ).
