Az Európai Bizottság felé tett vállalások része volt az a tavalyi jogszabály-módosító csomag, melynek során többek között egy újfajta eljárástípussal bővült idén a NAIH repertoárja: a költségvetési szervek közzétételi kötelezettségét ellenőrzik egy erre a célra létrehozott új felületen (Központi Információs Közadat-Nyilvántartás: https://kif.gov.hu) – a közzététel elősegíti az átláthatóságot, melyet a Bizottság megkövetel a magyar államtól (több más feltételrendszer mellett, hogy az uniós források újra aggályok és akadályok nélkül áramolhassanak hazánk költségvetésébe).
(Jogszabályi háttér: Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 2022. november 29-től hatályos szakaszai alapján:
37/C. § * (1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – (a továbbiakban: a felületen közzétételre kötelezettek) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik.
63/A. § * (1) A 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében a Hatóság bejelentés alapján átláthatósági hatósági eljárást indít és hivatalból átláthatósági hatósági eljárást indíthat. Az eljárásra az e törvényben foglaltakkal összhangban alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit.)
Az új feladatot a NAIH Információszabadság Főosztályának idén létrehozott új osztálya, az Átláthatósági Hatósági Osztály végzi, melynek munkája a közzétett anonim határozatok révén folyamatosan nyomon követhető a https://www.naih.hu/infoszab-hatarozatok/atlathatosagi-hatarozatok és a https://infoszab.hu/atlathatosagi-hatarozatok oldalakon keresztül.
A publikált határozatokból kitűnik, hogy a Hatóság egyelőre nem bírságol sem a konkrét jogsértést (a közzétételi kötelezettség elmulasztását) sem az eljárási hiányosságokat megvalósítókat (a felhívásban kitűzött határidőhöz képest későn vagy egyáltalán nem nyilatkozó ügyfelek eseteit) tekintve.
Az első adatszolgáltatási időszak (2022. november 29. – 2023. február 28.) statisztikái a következőképpen alakultak annak fényében, hogy az átláthatósági hatósági eljárás bejelentésre vagy hivatalból induló, 45 napos ügyintézési határidejű közigazgatási hatósági eljárás, azonban bejelentés az első adatszolgáltatási időszakban (a publikált határozatok tanúsága szerint) egy érkezett, így gyakorlatilag az összes eljárás hivatalból, hatósági ellenőrzés során feltárt hiányosság miatt indult meg.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből (https://ekr.gov.hu/portal/kezdolap) az adott adatszolgáltatási időszakra lekért összes szerződés (3300 db) átvizsgálásra került annak érdekében, hogy a megfelelő szűrők beépítésével hozzáférhetővé váljanak a költségvetési szervek által kötött, a közzétételi kötelezettség alá eső szerződések gyűjteménye.
A 3300 szerződésből 1003 szerződést kötött 374 költségvetési szerv, melyeknél ellenőrizni kellett, hogy az új felületre a közzététel alá eső adatokat egy erre a célra létrehozott (regisztráció után elérhető) sablonban feltöltötték-e.
Az első adatszolgáltatási időszakban 45 hatósági eljárás indult meg, az ügyfelek jellemzően az eljárás megindításáról és a tényállást tisztázó végzés kézhez vétele után rövid idővel feltöltötték a közzétételi kötelezettség alá eső adatokat a megfelelő sablonban.
Melyek a költségvetési szervek által eddig elkövetett típushibák a publikált határozatok tanúsága szerint?
A közzététel elmaradását nagyon sok költségvetési szerv az indokolások szerint leterheltséggel, fluktuációval magyarázta vagy azzal, hogy nem volt tudomása az új kötelezettségről (ami megint visszavezet a szervezet olyan jellegű leterheltségéhez, hogy nincs olyan munkatárs aki például közlönyfigyeléssel foglalkozik).
Több ügyfélnél előfordult, hogy rossz (elgépelt) vagy rövidítést tartalmazó névvel regisztrált, így a keresés – bár a közzétételt saját tudomásuk szerint teljesítették – nem adott ki találatot, így a NAIH a jogsértést meg is állapította (a közzétett határozatok között ilyen többek között például a Nemzeti Tulajdon Szellemi Hivatala mely Nemzeti Tulajdon Szellemi Hivatal néven regisztrált).
Mivel a felületet működtető, szintén újonnan létrehozott állami szervezet (Nemzeti Adatvagyon Ügynökség https://navu.hu) a feltöltött sablonokon tartalmi ellenőrzést nem végez, a táblázathoz tartozó igazoló űrlapon pedig csak annyi állapítható meg, hogy a regisztrált adatokkal szereplő költségvetési szerv melyik napon végezte el a feltöltést, az is típushiba, hogy sokan üres táblázatot töltöttek fel vagy részben kitöltött, de hiányos cellákból álló táblázatot töltöttek fel (az üres rovatokat például nem töltötték ki gondolatjellel, vagy HUF megjelölés helyett Ft-ot írtak stb.).
A publikált táblázatokból látható, hogy az újonnan létrehozott osztály hatalmas munkát végez: első körben egy tényállástisztázó végzést küld 5-8 napos határidővel, melyben leírja, hogy a hatósági ellenőrzés során mit tapasztalt, az erre beérkezett választ elemzi (amennyiben nem érkezik válasz, ismételt tényállástisztázó végzést küld), ha a beérkezett válaszban további bizonytalanság van, újabb kérdéslistát küld az ügyfélnek, amiből kiderül, hogy melyik típusú hiányosság miért alakult ki, majd újabb végzésben a bizonyítékok megtekintését (iratbetekintést) biztosít, végül meghozza azt a döntést, melyben az eddig publikált határozatok nagyobb részében megállapítja a jogsértést azzal, hogy az ügyfél azt még az eljárás során pótolta.
Kisebb számban előfordulnak olyan döntések is, melyben a jogsértés nem volt megállapítható, tekintve, hogy a költségvetési szerv 2022. november 29. óta nem kötött olyan 5 mFt feletti szerződést vagy nem részesült ilyen támogatásban, melynek egyes adatai a közzétételi kötelezettség alá estek volna (ezek jellemzően kistérségi társulásos ügyfelek).
Mi lehet a jövő? Minden jogszabály és kötelezettség bevezetése kapcsán illendő némi türelmi időt adni azoknak, akiket a kötelezettség terhel. Az is látszik, hogy az osztály munkatársai hatalmas munkát végeznek, egyelőre megállapításokat téve, és bár a túl részletes, túlindokoltnak tűnő határozatok sokszor nem könnyítik meg elsőre az ügyfelek életét, mégis az (is) lehet a cél, hogy rávezesse a Hatóság a kötelezettséggel érintetteket, hogy mi a feladatuk.
Hosszabb távon nincs más út, mint bírságolni: a türelmi idő lassan le fog járni, remélhetőleg minden költségvetési szervhez eljutott a hír, hogy van egy ilyen újfajta közzétételi kötelezettség, a közzétett határozatokból, és a Hatóság által remélhetőleg publikált, rövidített összegzőkből kiviláglik majd, hogy melyek a fő csomópontok, amelyek körül összpontosulnak a problémák illetve amennyiben például olyan ügyfélről van szó, amely egyenesen kinyilatkoztatja, hogy szervezeti nagyságánál, apparátusi létszámánál vagy más oknál fogva nem alkalmas és a jövőben sem tudja vállalni a kötelezettség maradéktalan, mindig határidőre történő teljesítését, úgy ott azoknál feltehetően visszatérő ellenőrzés és bírság szükséges.
Hogyan készülhet fel jelenleg egy költségvetési szerv? A vonatkozó jogszabály áttekintése mellett célszerű az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből lekérni a saját szervezetükre, a vonatkozó adatszolgáltatási időszakot érintő szerződéseket és ezek közzététellel érintett adatait feltölteni.
Az adatszolgáltatási időszak 2022. november 29-től ketyeg: ettől a naptól kezdve kéthavonta szükséges az adott időszak alatti keltezésű szerződések és támogatások adatait feltölteni. Azaz nincs mindenkinek „saját” kéthavi elszámolási időszaka mondjuk attól függően, hogy az első adatszolgáltatását január 5-én tette meg (ez tehát nem azt jelenti, hogy az ő következő adatszolgáltatási időszaka március 5. lesz!).
Bár a költségvetési szervek jellemzően csak egy újabb terhet látnak a kötelezettségben, fontos tudniuk, hogy ez az új ellenőrzési forma az Európai Bizottság elvárása hazánk felé, hogy a közpénz felhasználása még átláthatóbb lehessen. Érdekes szakmai meglátás, hogy az önkormányzatok nem költségvetési szervek (csak a polgármesteri hivatalok), rájuk miért nem vonatkozik a jogszabályi kötelezettség: a jogalkotóra hárul a feladat, hogy esetleg belátva ezt a hiányt a jogszabályban, jogszabály-módosítás kapcsán az önkormányzatokat is az ellenőrzés hatálya alá vonja.
