Mi a jogi háttere annak, ha közérdekű adatigényléssel fordultunk egy közigazgatási szervhez környezeti információk tárgyban, az azonban az Ákr. hatálya alá tartozó ügyfélként azonosít minket, összekötve az előtte folyó hatósági eljárásokban szereplő azonos nevű ügyfelet velünk, és erre hivatkozva nem adja ki a kért adatot, ugyanakkor tájékoztat minket az Ákr. szerinti, megfelelő formátumban benyújtandó kérelem formai kellékeiről? Cikkem bemutatja a jogi hátteret és a joggyakorlat lehetséges jogi megítélését.
A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény) rendelkezik az adatok hozzáférhetővé tételéről, ezen adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében közérdekű adatnak minősülnek.
Az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
Az Infotv. 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem
tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy
hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:
közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és
közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló
igény alapján bárki megismerhesse.
Az Infotv. 32. §-a alapján a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így
különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és
önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rend. valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2020. (II. 28.) MvM utasítás együttes értelmezése alapján a kormányhivatal közfeladatot ellátó szerv.
Az Aarhusi Egyezmény preambuluma kinyilvánítja, hogy az egyezményhez csatlakozó felek elismerik azt, hogy a hatóságok a környezeti információt a közérdek szolgálatában birtokolják, és meggyőződése továbbá, hogy a nyilvánosság, illetőleg a szervezetek számára hatékony igazságszolgáltatási mechanizmusnak kell rendelkezésre állnia érdekeik védelme és a jogszabályok érvényesítése érdekében. Az Aarhusi Egyezmény nem ismeri az információ „kedvezőbb rendelkezésre bocsátásához” vezető eljárási jogi szemléletű elemzést, sem olyan szabályozási logikája nincsen, hogy egyes jogágak vagy jogterületek információhoz való hozzáférési útja dominánsabb lenne (pl. a kormányhivatalok által érvényesített közigazgatási hatósági eljárásban ügyféli jogként nevesített iratbetekintési jog kontra az információszabadság keretében a közérdekű adatkéréssel érvényesíteni kívánt információhoz való hozzáférés joga).
A kért információkat – az ismert kivételektől eltekintve – ki kell adni.
Az információszabadság mint alapvető jog érvényesülése szempontjából alapvető követelmény, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogot csak törvény, feltétlenül szükséges mértékben, meghatározott célból korlátozza. Az információszabadság ágazati törvényekben történő korlátozása kizárólag olyan mértékben és céllal történhet, amely nem jár az alapvető jog szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozásával. Az Infotv-en kívül más, információszabadságot érintő jogszabályoknak is olyan típusú értelmezésére kell törekedni, amely a lehető legkisebb mértékben szűkíti az információszabadság Alaptörvényben és Infotv-ben garantált szintjét.
A környezeti adatok nyilvánossága az információszabadság különösen fontos területe, a környezeti információk „kiemelten” közérdekű adatok.
Az információszabadság indokolatlan és aránytalan korlátozását jelenti az, ha az adatkezelő közigazgatási szerv az Ákr. hatálya alá vonja – saját, ismeretlen felhatalmazás alapján megvalósított elemzése révén – a közérdekű adatkérésben foglaltakat és az adatigénylő akarata vagy tudomása ellenére átminősíti más ügytípussá az információkérést.
A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) Preambulumának (10) pontja – mint a nemzeti jog által elérendő célt meghatározó jogszabály – értelmében a környezeti információ fogalmát úgy kell pontosítani, hogy az magában foglalja az emberi egészség és biztonság állapotára vonatkozó információt, ideértve a tápláléklánc
szennyeződését, az emberi életfeltételeket, a kulturális helyszíneket és építményeket, olyan mértékben, amilyen mértékben azokat a fenti ügyek érintik vagy érinthetik.
Az Aarhusi Egyezményben szereplő rendelkezéseket megismétli a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 12. §-a is, vagyis a
környezeti információkra vonatkozó adatok a 12. § (2) bekezdése értelmében közérdekű
adatok.
A Kvtv. 12. § (5) bekezdése is kimondja, hogy a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos
információ megismerését nem lehet arra hivatkozva megtagadni, hogy az személyes adat,
üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő
természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási
helyére vonatkozó adat. Amint az Aarhusi Egyezmény, úgy a Kvtv. sem ismeri a korábban már kifejtett „kedvezőbb információ-hozzájutáshoz” vezető elemzési kötelezettséget az adatkezelő közigazgatási szerv oldalán.
Az igénylőnek a hivatkozott jogszabályok alapján joga van megismerni a közérdekű adatkérésben kért információkat, a közigazgatási szerv oldalán pedig fennállt a kötelezettség, hogy mindennemű további elemzés nélkül kiadja azokat. Közérdekű adatkérést bárki, bármilyen formában, indokolás és felhasználási cél megjelölése nélkül kérhet, az adatkezelő részéről pedig nem elvárt sőt jogsértő magatartás, ha a kapcsolódó folyamatban lévő hatósági eljárásokat az adatigénylő személyazonosságának megállapítására használja, és nem arra, hogy a kért információt szakmai tartalommal töltse ki.
Amikor az adatkezelő közigazgatási szerv észleli, hogy a kért információval kapcsolatban hatósági eljárás folyik, az abból kinyerhető információkat illetve a kért iratok másolatait kellene az adatigénylő rendelkezésére bocsátania és nem az eljárásjogi státuszát elemeznie, hogy melyik jogszabály hatálya alatt férhet hozzá hipotetikusan több információhoz. A fenti joggyakorlattal az adatkezelő közigazgatási szerv ugyanis megsérti az adatigénylő közérdekű adatok illetve közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő alapjogát, és megalapozatlanul végzi el saját hatáskörben annak elemzését, hogy adatigénylő melyik eljárásjogi formátumú beadvánnyal juthat hozzá több információhoz az ügyben. Jogsértő, ha az adatkezelő közigazgatási szerv elvégzi puszta névazonosság alapján a közérdekű adatkérésben szereplő adatigénylő személyazonosságának összekapcsolását előtte folyó, hatósági eljárásban szereplő, ügyféli státuszú személy azonosságával.
Ilyen esetekben tehát a jogszerű eljárási mód az, hogy a közérdekű adatkéréssel kapcsolatban a törvényes határidőn belül választ kell adni az adatigénylőnek, tartózkodva a közérdekű adatkérések eljárásjogi átminősítésétől és az Ákr. hatálya alá helyezésétől, illetve a szervezeti egységeknél fellelhető információkat a válaszadáshoz szükséges szakmai tartalom összeállításán túl az adatigénylők személyazonosságnak vélt vagy valós megállapítására nem lehet használni.
