Előző alkalommal a munkahelyi adatkezelés tudatosságnövelésének lehetőségeiről írtam, jelen cikkben egy szintén „mindennapos” témát hoztam. Mindannyian találkozhatunk számos olyan esettel, amikor valamilyen eseményen, rendezvényen felvétel készül, vagy akár sportrendezvényen veszünk részt. Munkahelyi eseményen ugyancsak készülhet felvétel, ezt az aspektust is érintem majd. Elsődlegesen a magyar felügyeleti hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban lásd: Hatóság, NAIH) joggyakorlatát, témában született határozatait, illetve kiadott állásfoglalásait, továbbá éves beszámolóit vettem alapul az alapvetően a rendezvényekre, illetve ezzel összefüggésben a különböző szakterületek jellemzőire koncentráló áttekintés elkészítése során. Nem összefoglaló felsorolás, vagy önmagában álló ismétlés volt a célkitűzésem, hanem egy, a gyakorlatban is értelmezhető összefoglaló elkészítése ebben a tárgyban.
A specifikumok, ágazati törvények jelentősége mellett az alapvetésekkel és általános szempontokkal kezdeném, melyek általában érvényesek a felvételek elkészítésére. Nem célom számba venni a különböző számtalan lehetséges eseményt vagy rendezvénytípust, ugyanakkor az ágazati törvények jelentőségére fel kell hívnom a figyelmet.
Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) és a hazai Infotv. (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) értelmében a személyről készült kép-, illetve videófelvétel, amely alapján a rajta szereplő természetes személy egyértelműen azonosítható, személyes adat. Az emberi hang a személyiség megnyilvánulása, amely alapján azonosítható, és amelyből következtetések vonhatóak le rá nézve. A GDPR és az Infotv. értelmében a hang, valamint a hangfelvétel ugyancsak személyes adat.
Az azonosíthatósággal kapcsolatosan szükséges megjegyezni, hogy amennyiben az érintett személy a felvételen ha nem is ismerhető fel, – nem szerepel rajta az arca kivehetően, – ettől függetlenül az adott felvétel tartalmazhat még egyéb olyan információkat, melyek alapján az érintett mégis felismerhető (például különös ismertető jegyek). Az adatvédelemre vonatkozó szabályok ilyen esetben is, – a képmás felismerhetetlenségétől függetlenül ugyancsak figyelembe veendőek, ahogyan azt a Hatóság hangsúlyozza.
A felvételek elkészítésén túlmenően azok minden további felhasználása, beleértve – internetes vagy nyomtatott – sajtótermékben való nyilvánosságra hozatalát, mind-mind adatkezelésnek minősül.
Az adatkezelés jogszerűségének alapfeltétele, hogy az adatkezelő az adatkezeléshez megfelelő jogalappal rendelkezzen. A felvételek készítése és azok felhasználása, – amennyiben nem valósul meg kötelező adatkezelés, – alapvetően az érintett személyek (érintettek) kifejezett hozzájárulásán alapulhat. Megfelelő gyakorlat lehet ilyen esetben az, ha az adatkezelő beleegyező nyilatkozatot kér az érintettektől. A nyilatkozat útján az érintett hozzájárulását adja személyes adatainak – egy vagy több – konkrét, az adatkezelő által előzetesen meghatározott célból történő kezeléséhez.
A hang rögzítése által szükségszerűen ugyancsak adatkezelés valósul meg, ezért a hangfelvétel készítéséhez, kezeléséhez ugyanúgy jogalapot szükséges biztosítania az adatkezelőnek. Amennyiben a konkrét esetben nem jogszabályba foglalt kötelező adatkezelés írja elő a hangfelvétel készítését, úgy az érintett előzetes tájékoztatásán alapuló hozzájárulása ehhez mindenképpen szükséges.
Kötelező törvényi adatkezelés valósul meg a fogyasztóvédelmi törvény, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény (2003. évi C. törvény 141. §) alapján a szolgáltatói ügyfélszolgálatokon, a bankok esetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (2013. évi CCXXXVII. törvény 288. §), a biztosítók esetében a biztosítási tevékenységről szóló törvény (2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §) alapján, melyeket a Hatóság a tárgyban kiadott tájékoztatóban is tételesen felsorol és a téma összefoglaló feldolgozása során elemez (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016.05.09). Ezek közül például a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (17/B. §) alapján az alábbi szabályozás érvényesül:
- Telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat, illetve az ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására biztosított telefonos elérés esetében biztosítani kell a fogyasztó által kezdeményezett hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt perc várakozási időn belüli hívásfogadást és az érdemi ügyintézés megkezdését, kivéve, ha az a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nem lehetséges, feltéve, hogy a vállalkozás úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
- A vállalkozás köteles a panasszal kapcsolatos élőhangos ügyintézés választását a fogyasztó beazonosítása nélküli módon – reklám továbbítása nélkül – a telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálat menüsorrendjének első helyére tenni.
- Az ügyfélszolgálathoz beérkező valamennyi telefonon tett szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és a fogyasztó közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíteni kell. Ha a hangfelvétel tartalmazza a törvény szerinti tartalmi elemeket – ide nem értve a panasz előterjesztésének helyét, a fogyasztó által bemutatott bizonyítékok jegyzékét, a jegyzőkönyvet felvevő személy aláírását, valamint a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét -, a jegyzőkönyv felvétele a fogyasztó beleegyezésével mellőzhető. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni és öt évig meg kell őrizni.
- A fogyasztó kérésére, a fogyasztó erre irányuló kéréséről történő tudomásszerzéstől számított harminc napon belül díjmentesen biztosítani kell a vállalkozás ügyfélszolgálatán a hangfelvétel meghallgatását, valamint hangfelvételenként egy alkalommal a hangfelvételről másolatot kell biztosítani.
- Ha a fogyasztó kéri, a hangfelvételről készült másolatot elektronikus úton kell rendelkezésére bocsátani. A fogyasztó törvényben foglalt jogait együttesen és külön-külön is gyakorolhatja. A vállalkozás a hangfelvétel kiadását a fogyasztó azonosításán túl egyéb feltételhez nem kötheti. A vállalkozás a hangfelvétel készítésével, megőrzésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségéről, továbbá az egyedi azonosítószámról a fogyasztót a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni köteles.
Ha az adatkezelő a mindennapi ügymenethez tartozó tevékenysége során például ügyfélszolgálati ügyintézést végez valamely szerződéses partnere kapcsán, lehet abban a helyzetben, hogy az ügyintézés során az adott szerződő partner vagy szolgáltató által kötelezően ismertetendő és betartandó adatkezelési szabályok szerint a beszélgetés hangrögzítésre kerül. (A beszélgetés megkezdésekor az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy a beszélgetés hanganyagát rögzítik. Ezzel a tájékoztatással annak a lehetőségét kell valóságosan megteremteni, hogy az érintett eldönthesse: hozzájárul-e ahhoz, hogy a másik féllel folytatott beszélgetést rögzítsék.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Hatóság semmiképpen nem tartja elfogadhatónak és követendőnek – még a közügyekkel kapcsolatos megbeszéléseken sem – felvételek leplezett módon, titokban történő készítését, és az így készült hanganyag közzétételét.
Alapvető elvárás, hogy az érintett hozzájárulásnak önkéntesnek kell lennie, azt egyértelműen kell kinyilvánítani, mellyel az érintett kifejezett / konkrét módon jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. Ennek előzetes feltétele pedig az, hogy a hozzájárulást önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatásnak kell megelőznie. A hozzájárulás akkor önkéntes, ha – az ehhez fűződő bármely hátrány vagy kár nélkül – dönthet úgy az adott személy, hogy nem kíván szerepelni a felvételen. A hozzájárulás alapulhat ráutaló magatartáson is, például a rendezvény / esemény helyszínére történő belépéssel megvalósulhat. Ennek a gyakorlatban különösen tömegrendezvények esetében van jelentősége, ráutaló magatartás esetében sem mellőzhető azonban a tájékoztatás (a rendezvényre történő fizikai belépést megelőzően).
A tájékoztatás akkor tud a valóságban érvényesülni, ha az érintett személy annak alapján tisztában van az adatkezelő kilétével és az adatkezelés céljával, a felvételek készítésével, azok további sorsával, a felvételek felhasználásának módjával és helyével. Ennek érdekében az említett tájékoztatásnak lényegre törőnek, áttekinthetőnek, közérthetőnek kell lennie, mely az érintettek számára könnyen elérhető és hozzáférhető.
A hozzájárulás során az érintett(ek)nek pedig lehetősége kell, hogy legyen az adatkezelési műveletek mindegyikéhez, – így például a felvétel elkészítéséhez, a felvétel adott médiafelületen, fórumon történő közzétételéhez – hozzájárulnia. Ezt azt jelenti, hogy például aki csak a képfelvétel elkészítéséhez járul hozzá, még nem jelenti azt, hogy egyúttal hozzájárult volna annak további felhasználásához. A hozzájárulásnak mindig konkrétnak kell lennie, mely a fent írtak szerint alapvetően a célok előzetes és pontos beazonosítását igényli az adatkezelőtől, valamint azt, hogy amennyiben az érintett hozzájárulása alapján különböző célból tervezi kezelni a személyes adatokat, akkor mindegyik célhoz az érintett hozzájárulását be kell majd előzetesen szereznie az adatkezelőnek.
Az elszámoltathatóság elvével összhangban továbbá ne feledjük, hogy amennyiben az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie ennek igazolására is. Ha az adatkezelő nem biztosít hozzáférhető tájékoztatást az érintettek számára, úgy a személyes adatok feletti rendelkezés az érintettek részéről látszólagos lesz, és ezért ekkor a hozzájárulás maga sem lesz érvényes.
A kiskorú gyermekek személyes adatai a GDPR szerint is különös védelmet érdemelnek. A hozzájárulás érvényességéhez kiskorú személy esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a cselekvőképességre vonatkozó szabályainak betartása szükséges (lásd IV. Cím, „A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség és cselekvőképtelenség”). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tizennegyedik életév betöltése után a kiskorú adott esetben – a Ptk. erre vonatkozó szabályainak keretei között, a szabályok betartása mellett, – maga is nyilatkozhat személyes adatainak felhasználásáról, az erre vonatkozó jognyilatkozat törvényes képviselő általi beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nélkül is. Amennyiben az érintett még nem töltötte be a tizennegyedik életévét, szükséges a törvényes képviselő jóváhagyására, ellenkező esetben az adatkezeléshez adott hozzájárulás érvénytelen, az adatkezelés pedig jogellenes lesz.
A hozzájárulás megadásának módjára vonatkozóan az írásbeliség jogszabályi előírások alapján csak a különleges adatnak (például egészségügyi adatnak) minősülő személyes adatok kezelése kapcsán kötelező. Az adatkezelő felelős az adatkezelés jogszerűségéért, azaz a bizonyítás az adatkezelő terhe, tehát mindenkor, minden helyzetben képesnek kell lennie arra, hogy bizonyítsa, hogy az adatkezelés megfelel a jogszabályi feltételeknek. Vagyis, hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetében csak olyan személy szerepel a felvételen, akinek bírja a hozzájárulását az adatkezelő. A felvételek elkészítéséhez történő hozzájárulás nem jelent egyben felhatalmazást a felvételek nyilvánosságra hozatalára, ugyanis az adatkezelőnek a közzétételéhez, illetve a nyilvánosságra hozatalhoz szintén be kell szereznie az érintett személyek önkéntes hozzájárulását.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései értelmében a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A Ptk alapján ezért nem sért személyiségi jogot az a magatartás, melyhez az érintett hozzájárul. A Ptk. alapján ugyanakkor nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. (2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] „(1) Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (2) Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”)
Amennyiben például olyan felvételeket kerül elkészítésre, melyek egy nyilvános helyi eseményen készülnek, – pl. az adott rendezvényen több szereplő együtt ad elő egy műsorszámot és a képfelvételen az ábrázolás módja nem egyedi, – úgy a felvétel nyilvános rendezvényen készült tömegfelvételnek minősül. Az elkészített képfelvételek tekintetében esetről-esetre szükséges azonban megvizsgálni azt, hogy a fénykép tömegfelvételnek minősül-e. Amennyiben nem, úgy csak és kizárólag az érintettek, illetve – a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúak esetében a szülő / törvényes képviselő – hozzájárulásával minősül jogszerűnek a képfelvételek közzététele.
Továbbá, ha a szülő adja át a gyermekéről készített fényképet például az adott konkrét rendezvényre, a fotó felhasználása az adatkezelő intézmény (pl. köznevelési intézmény) részére, az szintén adatkezelésnek minősül, am igényli ahhoz a kifejezett, előzetes hozzájárulást. Ha azonban az az adatkezelő készíti el a felvételt a gyermekről ugyanazon célból, úgy a felvétel elkészítéséhez is be kell szerezni előzetesen ehhez a szülők / törvényes képviselők kifejezett előzetes hozzájárulását.
A hozzájárulás minden esetben megfelelő, előzetes tájékoztatáson kell, hogy alapuljon. A felvételt készítőnek tehát az adatkezeléssel kapcsolatos minden tényről – így például az adatkezelés céljáról – tájékoztatnia kell az érintettet. A tájékoztatással annak a lehetőségét kell megteremteni, hogy az érintett eldönthesse: hozzájárul-e ahhoz, hogy egyáltalán készüljön / készülhessen felvétel vele kapcsolatban, vagy sem. Ha tömegfelvételről és nyilvános közszereplésről van szó az adott esetben, úgy nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Nyilvános rendezvénynek az a rendezvény minősül, amely a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll (a Büntető Törvénykönyvről Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 24a. pont szerint a Btk. alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll).
A GDPR és az Infotv. által elvárt adatkezelői tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
- a rendezvény / esemény szervezőjének, vagyis az az adatkezelő elérhetőségeit,
- a tényt, hogy felvétel készül,
- amennyiben közzétételre is sor kerül, a felvételek közzétételének lehetőségét,
- azokat a médiamegjelenési felületeket, fórumokat, ahol a nyilvánosságra hozatalt tervezik,
- az érintettek adatkezeléssel összefüggő jogait (az érintetti jogokról a későbbiekben részletesebben szó lesz).
Az elvárt tájékoztatás a rendezvény / esemény helyszínén kihelyezett és/vagy annak meghirdetése során például online megjelenített adatkezelési tájékoztatóval tehető meg. Ha részvétel előzetes jelentkezéshez és/vagy regisztrációhoz kötött (pl.: sportverseny, versmondó verseny), a felvételek készítéséhez, illetve nyilvánosságra hozatalához az érintettek hozzájárulása szükséges és beszerezhető akár már a kért előzetes regisztráció, jelentkezés alkalmával, vagy adott esetben helyszíni regisztráció során. Tömegrendezvények esetében is igaz, hogy biztosítani kell az adatkezelésben érintettek jogait, valamint a megfelelő tájékoztatásukat.
Az érintettek jogait az adatkezelő a hozzájárulás megadásának konkrét módjától és körülményeitől függetlenül biztosítani köteles. A GDPR és az Infotv. alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő az érintett kérésére minden esetben törölni kell a róla készült felvételt. Az érintettek jogait a hozzájárulás megadásának módjától és meglététől függetlenül késedelem nélkül biztosítani köteles az adatkezelő. Az érintett az adatkezelő tájékoztatásában szereplő elérhetőségein valamennyi adatkezeléssel kapcsolatos jogát érvényesítheti, például kérheti a felvételekbe a betekintést vagy kérheti a róla készült felvételekről másolatot kérhet. Amennyiben az érintett, vagy kiskorú esetében a szülő / törvényes képviselő vagy a gyermek kiskorúságát követően saját maga egy későbbi időpontban azt kéri, hogy a fényképét töröljék, a kérésnek ugyanúgy haladéktalanul eleget kell tenni. Ehhez az érintettnek joga van, a hozzájárulás visszavonása nélkül is. Az érintett a GDPR alapján arra is jogosult, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja, azzal, hogy a hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtti tájékoztatásnak erre is kell terjednie.
Az érintettől származó ilyen kéréseket az adatkezelő minden esetben köteles teljesíteni, a hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását. Amennyiben az adatkezelő túllépi az adatkezelés jogszabályi korlátait, úgy az érintett jogorvoslati lehetőségeket támaszthat, azaz megkereséssel fordulhat a Hatósághoz, vizsgálatot is kezdeményezve, valamint bírósághoz fordulhat a személyes adatok jogellenes nyilvánosságra hozatala kapcsán. Akit személyiségi jogában megsértenek, a Ptk. alapján továbbá az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíjat, valamint a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését is.
A tájékoztatást az adatkezelőnek – fentieket összefoglalva, – az alábbi, általános szempontok figyelembevételével szükséges megadnia az érintettek részére, figyelemmel a hatósági jogalkalmazás tapasztalataira is. Pontosan meg kell jelölni, hogy konkrétan melyik rendezvényen / milyen eseményen történik a felvétel készítése, pontosan meg kell határozni, hogy mely, illetve milyen személyes adatok vonatkozásában történik az adatkezelés, azt, hogy ahhoz kapcsolódóan milyen felvétel kerül-e elkészítésre. Meg kell pontosan továbbá határozni a közzététel helyét és időtartamát: a felvételek készítése kapcsán nem csupán az azok készítésének lehetőségéhez kell a hozzájárulást beszerezni, hanem a közzététel konkrét fórumairól (pl.: az adatkezelő saját honlapja, közösségi fórum, nyomtatott sajtó, stb.) is konkrét tájékoztatást kell adni. Amennyiben adattovábbítás történik, úgy abban az esetben a címzett megjelölése is történjék meg. Az érintett személy(ek)t tájékoztatni kell, hogy milyen jogok illetik meg a felvétellel kapcsolatosan (figyelemmel arra is, hogy az érintett – kiskorú gyermek esetében a szülő / törvényes képviselő – bármikor visszavonhatja a korábban adott hozzájárulását, például a konkrét rendezvény / esemény ideje alatt is!). Az érintetti hozzájárulás visszavonása nem szükséges ahhoz, hogy az érintett, hogy egy-egy konkrét felvétel esetében azt kérje, hogy az ne jelenjen meg, vagy az kerüljön inkább törlésre. Mindezek alapján a hozzájárulásnak elszámoltatható módon az így meghatározott adatkezelésről, kell szólnia, jelezni kell, hogy a hozzájárulás negatív következmények nélkül visszavonható, azzal, hogy a visszavonással érintett adatot az adatkezelőnek haladéktalanul törölnie kell. Fentiekből következik, hogy a nyilatkozatban meghatározott médiamegjelenési felületeken kívül más fórumon már ne jelentessék meg a felvételt, mivel az már nem lenne jogszerű adatkezelés.
A GDPR és az Infotv. értelmében az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a személyes adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
Munkahelyi adatkezelés esetében továbbá, – a Hatóság erre külön is felhívja a figyelmet, – ha „a munkavállalókról olyan képfelvételek készülnek, amelyek például egy nyilvános munkahelyi eseményen készülnek, és a képfelvételen az ábrázolás módja nem egyedi, úgy az a fenti rendelkezés alapján nyilvános rendezvényen készült tömegfelvételnek minősül, amelynek a munkahely honlapján történő közzétételéhez nem feltétlenül szükséges az érintettek hozzájárulását beszerezni. Az elkészített képfelvételek tekintetében tehát esetről-esetre szükséges azt vizsgálni, hogy a fénykép tömegfelvételnek minősül-e, ellenkező esetben azonban kizárólag az érintett munkavállalók hozzájárulásával minősül jogszerűnek a képfelvételek közzététele.” (Forrás: NAIH/2016/2695/2/V. számú ügy) A hozzájárulásnak természetesen önkéntesnek kell lennie.
Meg kell említeni az egészségügyi intézményeket külön is, – szintén kiemelten foglalkozik vele a Hatóság, – hogy „különös figyelemmel kell lenni e körben arra, hogy egészségügyi intézményben betegként tartózkodó személyek képmásának rögzítése különleges adat kezelését is megvalósíthatja, mivel a fénykép utalhat az érintett egészségi állapotára, illetve a kép készítésének helye is tartalmazhat erre utaló információt (pl. intenzív osztályon, szakrendelő berendezései alapján, de akár várótermi folyosón a rendelő látható megnevezésével készített kép esetén, stb.).” Az adatkezelő intézmény vezetőjét terheli a felelősség, hogy biztosítsa a betegek jogainak védelmét, „és megtenni mindent annak érdekében, hogy az intézményben tartózkodó személyek egészségügyi adatainak védelmét szavatolja, egészségügyi adat jogellenes kezelését, nyilvánosságra kerülését megakadályozza vagy megelőzze.” (Forrás: NAIH/2019/3406/2 számú ügy)
A kiskorú gyermekek személyes adatai kiemelt védelme érdekében, különösen fontos, hogy a gyermekek, illetve törvényes képviselőik megfelelő tájékoztatást kapjanak az adatkezelésekről. Továbbra is jó gyakorlat, ha az intézmény nyilvános rendezvényein / eseményein a regisztrációkor és a helyszínen kitett hirdetőtáblák útján is felhívja a résztvevők figyelmét, hogy az eseményen például hangfelvétel készül, melyeken adott esetben felismerhető lehet az adott résztvevő személy. Ez igaz a kép-, illetve videófelvételek esetében is. A Hatóság emellett jó gyakorlatnak tartja, ha egy ezzel kapcsolatos általános tájékoztatás beemelésre kerül a belső szabályozásba. Amennyiben a nyilvános rendezvények esetében ez általában jellemző, akkor ez a megoldás az adatkezelő számára megfontolásra ajánlott. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében (43. §) a köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, az intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatároznia az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Ennek javasolt módja lehet például, hogy a mindennapi működéssel összefüggő adatkezelés (pl. a rendszeresen megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó fénykép-, és videófelvételek készítésének rendje) szokásos gyakorlatként bekerül az adatkezelő intézmény Házirendjébe.
Sporteseményekkel kapcsolatosan az adott rendezvény esetében mind a tömegfelvétellel, mind a hozzájárulással kapcsolatosan fent írtak ugyancsak irányadóak, emellett azonban kötelező adatkezelésről is szükséges említést tennünk. Sportrendezvények esetében a kamerával történő megfigyelést, a felvételek készítését a sportól szóló 2004. évi I. törvény részletesen szabályozza („A kamerával történő megfigyelés”, 74. §). A törvény rendelkezéseit számba véve, látjuk, hogy kötelező előírás, hogy a sportrendezvény szervezője – rendező alkalmazása esetén a rendező – és az utazó sportszervezet képviselője a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó versenyrendszerben szervezett, valamint a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt – annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban – a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, valamint a szervező vagy – rendező alkalmazása esetén – a rendező testére rögzített, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű felvételt biztosító kamerával megfigyelni és a felvételt rögzíteni. Ennek során a kamerával való megfigyelésről, a kamerák elhelyezkedéséről és a rögzített adatok kezeléséről a nézőt a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményen, a belépőjegyen, bérleten, illetve a klubkártyán piktogramok felhasználásával, valamint magyar, angol nyelven is tájékoztatni kell.
A sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket a szabálysértési eljárás, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező, utazó sportszervezet köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő százhúsz órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni. A rendőrség a szervezőt, a rendezőt, az utazó sportszervezetet a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb hatvan napig történő tárolására szólíthatja fel. Amennyiben a felszólításra vagy a sporttörvény által lehetővé tett adatigénylésre nem kerül sor, a szervező, a rendező, az utazó sportszervezet a rögzített adatokat a rögzítést követő százhúsz óra elteltével megsemmisíti.
Ha a rendőrség a kamerák által rögzített valamely adatot igényli, ennek a szervező haladéktalanul köteles eleget tenni. A törvény szerint rögzített felvételekből a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági, bűnüldözési, szabálysértési, illetve igazságszolgáltatási feladatai ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság, valamint az érintett személy igényelhet adatot. A rögzített felvétel a szervező, valamint az utazó sportszervezet által, a sportrendezvényen történő részvételből való kizárás, közigazgatási hatósági eljárás megindítása, valamint polgári jogi igény érvényesítése érdekében felhasználható az eljárás jogerős befejezéséről szóló értesítés kézhezvételét, vagy a kizárás hatályának leteltét követő harmadik munkanapig.
Fontos előírás továbbá az is , hogy a kamerával felvett adatokat a sportrendezvény területén erre a célra létesített helyiségben a szervező, a rendező, illetve a rendező szerv képviselője egyidejűleg és folyamatosan figyelemmel kíséri. A rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat e feladattal megbízott képviselője ennek során jelen lehet. Ha a rendőrség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat igényli, a szervező, a rendező, valamint a rendező szerv képviselője a sportrendezvény ideje alatt köteles biztosítani a hozzáférést a kamerával történő megfigyeléshez.
Hangfelvételekkel kapcsolatosan az alábbiakat szeretném még kiemelni, figyelemmel arra is, hogy a Hatóság is többször részletesen foglalkozott már a témával. „A nyilvános képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésen, hivatal minőségben történő részvétel pedig a Ptk. 2:48. § (2) bekezdése szerinti nyilvános közéleti szereplésnek minősül, melyhez az említett jogszabályhely rendelkezése alapján nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez, valamint az elkészített felvétel felhasználásához. Hasonló elbírálás alá esnek a nyilvános ülésen esetlegesen felszólaló harmadik személyek, úgy mint például a meghívottak, érintettek, továbbá maga a hallgatóság is.” (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016. április)
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) értelmében a képviselő-testület ülése nyilvános, alóla csak Mötv. meghatározottak alapján lehet kivételt tenni. A Mötv. értelmében továbbá a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, valamint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
A nyilvános ülésen bárki az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, a képviselők megnyilatkozásairól, és azt bármilyen – természetesen azonban nem jogellenes – célra felhasználhatja. A törvény értelmében így az érintettek hozzájárulása a hangfelvétel készítéséhez nem szükséges. Mindez nem igaz akkor, amennyiben zárt ülésről van szó, ekkor a fent írtak nem követhetőek, ugyanis jogellenes adatkezelés valósulna meg. „A nyilvános képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésen bárki, külön engedély nélkül is készíthet felvételt az ott elhangzottakról, és azt bármilyen – nem jogellenes – célra felhasználhatja.” Ugyanúgy kell kezelni a jegyzőkönyvet, a kép- és/vagy hangfelvételt: „nyilvánosak, melyek interneten, hirdetőtáblán közzétehetőek, illetve amelyekről egyéni adatkérésre másolatot kell biztosítani” (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016. április)
Az Infotv. értelmében a nyilvános képviselőtestületi ülésen elhangzott képviselői nyilatkozatok, az egyéb személyes megnyilvánulások szintén nyilvános közszereplésnek minősülnek: nyilvános ülés esetén a hozzászólások is nyilvánosak, a nyilvános képviselő-testületi, bizottsági üléseken történtek, az azokról készült jegyzőkönyvek, felvételek közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatoknak tekintendőek, ezeket bárki megismerheti. A Hatóság kiemeli, hogy nyilvános ülést az önkormányzat vagy megbízottja a nyilvánosság felé közvetítheti – például interneten avagy helyi közösségi televízió útján, sok helyen hangfelvétel is készül – melyre azonban minden esetben az érintettek figyelmét előzetesen fel kell hívni. Az ülésen megjelent személyeknek szintén jogában áll, hogy a nyilvános ülést közvetítsék, illetve, hogy az ülésről kép- és hangfelvételt készítsenek: ennek feltétele, hogy ezt a személyiségi jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartó módon kell, hogy tegyék. A nyilvános ülésekről készített felvételeknek a nyilvánosság szélesebb tájékoztatásának céljából nem jogellenes közzétenni, azonban a felvételen szereplő, közérdekből nyilvános személyes adatokat csak a célhoz kötöttség és adattakarékosság elvének betartása mellett lehetséges terjeszteni.
Másik oldalról ugyanakkor sor kerülhet arra is, hogy például az adott eseményen (például nyilvános rendezvényen) résztvevő magánszemély maga is felvételt készít, vagy hangot rögzít, vagy videófelvételt, mely egyúttal veszi és rögzíti a hangot is. Minden esetben figyelemmel kell lenni ennek a személynek, – aki ebben az esetben nem a szervező, illetve nem az adatkezelő nevében jár el, – hogy maga is adatkezelő lesz, és ugyanúgy előzetesen jeleznie kell adni a jelenlévők, azaz az érintettek részére, amennyiben a felvételre más résztvevők is felkerülhetnek, szerepelni fognak. Ebben az esetben azonban lehetséges például, hogy valamely másik résztvevő a helyszínen, mint érintett tiltakozik, az ő vonatkozásában felvételt nem is készíthet. Titokban készült felvétel ugyanakkor nemcsak adatvédelmi jogsértést okozhat, de az eset körülményei alapján adott esetben egyéb jogsértés is megvalósulhat.
A Hatóság álláspontja e tekintetben az, hogy az adatkezelés során figyelemmel kell lenni arra is, hogy „az érintett és az adatkezelő pozíciója között egyensúly legyen” (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016. április). Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy „az érintettet a saját személyes adatai tekintetében megilleti mindazon lehetőségek gyakorlása, amelyek – az érintett személyes adataira vonatkozó – adatkezelés során az adatkezelő számára rendelkezésre állnak. Így például ha az adatkezelő rögzíti az érintettel folytatott beszélgetést, akkor az érintett is élhet azzal a lehetőséggel, hogy a beszélgetést rögzítse.” (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016. április) Ennek során az alábbiakra szükséges figyelemmel lennie az érintettnek:
- „Az érintett tevékenysége nem terjeszkedhet túl azon a célon, amely cél elérése érdekében az adatkezelő is rögzíti a beszélgetést” (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016. április), így az érintett is csak az adatkezelővel folytatott jogvitája rendezése során használhatja fel a rögzített beszélgetést, a felvételt saját jogán nem hozhatja már nyilvánosságra.
- Ha az érintett az általa meghatározott (saját) céljait szolgáló adatkezelést jogszerűtlenül túllép, úgy vele szemben természetesen ugyanúgy lehet élni a jogorvoslati lehetőségekkel.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden esemény, rendezvény maga is egyedi, tehát az adott eset körülményei alapján szükséges az adatkezelőnek (szervezőnek) előzetesen felmérnie és tisztában lenni, hogy milyen adatkezelés(ek) valósul(nak) meg, és ehhez milyen tájékoztatást kell adnia, adott esetben hozzájárulás beszerzése szükséges előzetesen.
dr. Pétsy Zsolt Balázs, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, petsy.zsolt@gmail.com
Jogforrások:
- Az Európai Parlament és s Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, GDPR)
- információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.)
- Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
- Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.)
- fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
- elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
- hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
- biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
- nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- sportól szóló 2004. évi I. törvény
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)
NAIH források:
- Ügyszám: NAIH/2016/1527/2/V. (állásfoglalás)
- Ügyszám: NAIH/2016/2695/2/V. (állásfoglalás)
- Ügyszám: NAIH/2019/2528, Előzmény: NAIH/2018/6881/V (tájékoztatás)
- Ügyszám: NAIH/2019/3406/2, Hiv. sz.: AJB-1641/2019 (állásfoglalás)
- Ügyszám: NAIH/2020/32/4 (határozat), Előzmény: NAIH/2019/6885
- Iktatószám: NAIH-4822-8/2021. (határozat)
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016. április
- Ügyszám: NAIH 1743 /2021 (határozat)
- Ügyszám: NAIH/2020/2758/4. (határozat)
- Ügyszám: NAIH/2020/4014/6. (határozat)
- Ügyszám: NAIH/2019/3990/ (határozat)
- Ügyszám: NAIH-2926-8/2021., Előzmény: NAIH/2020/8339.
- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2018. évi tevékenységéről, B/4542
- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2019. évi tevékenységéről, B/8988
- A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2021. évi tevékenységéről, B/18074
- Ügyszám: NAIH/2018/793/7/H. (határozat), (NAIH/2017/5328/H.)
- Sportrendezvények biztonsága és biztosítása Tanulmánygyűjtemény, Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, Budapest 2006.
